ESTEK 2013-2008

4.0.1

Godot Irodalmi Estek 78.:  EM85 – Erdély Miklósról szóló dokumentumfilm vetítése

Időpont: 2013. Augusztus 19.  (hétfő) 17.30.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Erdély Miklós 85. születésnapján mutatta be a Ludwig Múzeum azt a dokumentumfilmet, amelyet fiai, Erdély György és Erdély Dániel készítettek  a jelentős neoavantgarde művész halála utáni években. A sok ismerőst, barátot és tanítványt is bemutató, eredeti helyszíneket és különleges értelmezési kísérleteket felvonultató alkotást 2013. augusztus 19-én az Erdély testvérek ismét a közönség elé viszik a Moha kávézóban.

17.30 Vető János beszélget az alkotókkal

18.00  EM’85
Erdély Dániel és Erdély György dokumentumfilmje édesapjukról, a neves magyar alkotóról, Erdély Miklósról.

Részlet a Vázlat Apámról című Erdély Miklós emlékére készült játékfilmből.

A film megnézéséhez előzetes regisztráció szükséges, amit ezen az imailcímenlehet megtenni: erdelyfilmmoha@yahoo.com

Belépő: 1000 HUF                                            

Részletes az Erdély Miklósról készült dokumentumfilmről:

EM’85

Erdély Dániel a két filmről:
1986-ban elhatároztuk bátyámmal, Gyurival, hogy apánkról filmet készítünk.
Ehhez lehetőséget adtak a július 4-i emléktalálkozók a Virágárok-beli lakásunk kertjében, és a sírkőavatás. A 80-as évek végén több más alkalmat is találtunk interjúk, felvételek készítésére, amelyek közül több eltűnt, néhányat egy betörés során a Liszt Ferenc téri archívumból ismeretlen tettes ellopott. A végül elkészült, erre az alkalomra  összevágott dokumentumfilmben megszólalnak művészek, zeneszerzők, tudósok és gyerekkori barátok is.

Így megnyilvánul a Vigilia c. katolikus folyóirat köré szerveződött társaság, Ungváry Rudolf, Doromby Károly és Seregi Ági.

Megszólalnak apánk gyermekkori cserkésztársai, Beck OttóJimily és Litván Gábor, valamint Kukorelly Endre, Petőcz András, Birkás Ákos, Megyik János, Balaskó Jenő, Szentjóby Tamás is szót kapnak.

Az INDIGO tagjai közül Háy Ági, Sugár János, Szirtes János  Bíró Dániel, és Laczkovich Miklós matematikus is. Elmondják, hogy mit jelentett számukra Erdély Miklós társasága, barátsága,tanítási stílusa, és az a jellegzetes légkör, amit megteremtett maga körül. EM gondolkodásmódja széles területeket ölelt fel, a képzőművészettől, zenétől, a vallásokon át a tudomány különféle területeit is érintették. A megszólalók fontos tanulságokkal szolgálhatnak Erdély Miklós alkotói és mindennapi magatartásának a megértéséhez, amely közös múltunk és jelenünk narratívái.

Köszönet a BBS Archívumának, különös tekintettel Kodolányi Sebestyénnek, aki ennyi év után hozzáférhetővé tette a nyersanyagot.

1987-ben játékfilmet is forgattunk Erdély Miklós emlékére “Vázlat apámról” munkacímmel a BBS pályázatán elnyert pénzből. A leforgatott mintegy 3,5 órás 35 mm-es celluloid kópia sokáig lappangott. Egy része a BBS Archívumában, másik része a Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén, Rigó Máriánál vár további feldolgozásra. További részek leforgatását és a film befejezését tervezzük a közeljövőben.
A filmben szereplő személyek:

Többek között Enyedi Ildikó, Szabó István, Benedek Mária, Preiser Klára, Nick Thorpe, Ardó Zsuzsanna, Erdély Mátyás, Erdély Simon, Erdély György, Erdély Dániel, Szabó Judit, Kapusi Gábor, Geréb Ágnes

Operatőr: Dér András és Erdély György
Írta: Erdély Dániel
Rendezte: Erdély Dániel és Erdély

Copyright 1987-2013 Erdély Family
Részlet a filmből:
http://www.youtube.com/watch?v=ckSIp7R6ukE&feature=c4-overview&list=UUhvXCqffKfuzsAWBiNsyr8g

 

feher nagy

2

Godot Irodalmi Estek 77: Nem volt szép nő – Pál Dániel Levente szerzői estje

Időpont: 2013. Augusztus 5.  (hétfő) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

 

Van értelme az életünknek? Nincs. Ki fog előbb meghalni? Előbb vagy utóbb mindenki. Vidám tankos-romantikus történetek és nemtankos-nemromantikus versek vörös halakkal.

Mindenkit szeretettel várunk!

Aki kérdez: Czapáry Veronika
Aki válaszol: Pál Dániel Levente

A KÖZÖNSÉG KACAG –  Laik Eszter az Irodalmijelenonline-on:

“Pál Dániel Levente és Czapáry Veronika beszélgetése a Moha Kávéház és Kultúrtérben arra emlékeztette az embert, amikor a televízió a rekkenő hőség idejére a fajsúlyos műsorokat lecseréli a Szeszélyes évszakokra, és megkapjuk az év összes mélyenszántó beszélgetésének két órába sűrített paródiáját. {…} A hol performanszba, hol abszurd dialógusba torkolló esten a költő végig jókedvvel froclizta, cikizte, piszkálta, provokálta kérdezőjét, de Czapáry szemmel láthatóan szívesen belement a játékba, és feladta a küzdelmet, hogy itt most egy komoly Godot-est fog kerekedni. “

Fotók Laik Eszter:

Kocsis Katica tudósítása: 

Jelen voltunk, nem hiába
Pál Dániel Levente szerzői estje a Moha Kávéházban, 2013. 08. 05.

“Czapáry újra csak értelmezne, ami már sok(k) a költőnek, így látszat-könnyeket csal ki szeméből, Veronikától még zsebkendőt is kér, majd miután a moderátort kellően zavarba hozza, ráadásként még fel is hörpinti Czapáry vizét, amit ő meglehetősen rossz néven vesz. A Moha kávéház pincéjében összegyűlt közönség meglehetősen jól szórakozik e rögtönzött előadáson, azonban az est sorsa egy cérnaszálon függ. Ez a vékony szál akkor szakad el, amikor a Nyomok című vers esetében Czapáry a címlapon megjelenő cipőnyomokra asszociál. PDL láthatóan kiborul ezen a kijelentésen, majd dühében feláll és megmutatja, hogy miként tapodta a homokot “a fotó kedvéért”. “

feher nagy

godot72:Layout 4

Godot Irodalmi Estek 76: Irodalmi Műhelyek – Irodalmi kánonok

A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye

Időpont: 2013. Július 3.  (szerda) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Beszélgetés az összefonódásokról és irodalmi kánonokról, mi hogyan határozza meg, hogy ki léphet be, miért és hova. Mi az az irodalmi trend és hogyan változik a kert belülről?  A művek, az írók, a kritika, a lapok és intézmények mennyire tudnak hatással lenni arra, hogy ki mit olvasson? Betölti-e a szerepét a kritika, és mi volna a szerepe? Hány kánon létezik Magyarországon és van-e átjárás közöttük?

Az irodalmi élet szereplőinek szájából gyakran elhangoznak az összefonódások vádjai, különféle összeesküvés elméletek, sértettségek és kibeszéletlen vélelmek. Mit tudunk ezekkel kezdeni, kell-e velük valamit kezdenünk? Hogyan alakítja a jelen irodalma az irodalomtörténetet és hol tart az irodalom tanítása a kortárs irodalom felől nézve

Egymással beszélgetnek: Bán Zsófia, Tarján Tamás, Veres András

Moderátor: Károlyi Csaba

KÁNONOK ÖSSZECSAPÁSA: LAIK ESZTER TUDOSÍTÁSA AZ IRODALMIJELENONLINE.HU-N
“Czapáry szerint, ha kötelezővé teszik az Egri csillagokat, akkor legalább ilyen méltó helye lenne Czóbel Minkának, Erdős Renének, Kosáryné Réz Lolának vagy Lesznai Annának. Veres András szerint ezek a szerzők egyszerűen színvonaluknál fogva maradnak ki a kánonból, melyben a nemi megkülönböztetés nem indokolt. Bán Zsófia Czapáry mellé állva szintén heves indulattal reagált a tankönyvíró Veres általa cinikusnak ítélt megnyilatkozására, és értetlenségét fejezte ki, ha a gyenge Egri csillagok maradhat az iskolai kánon része, akkor a 19. század nőírói miért nem férnek bele. „Mert a 19. században nem voltak kvalitásos nőírók” – vágott vissza Veres, amire Bán Zsófia úgy reagált: „A mai napig a magyar irodalomban az számít kvalitásos műnek, amely történeti aspektusból tárgyalja nemzedékek sorsát, és mivel ilyen műveket a nők nem írnak, egyszerűen kiszorulnak a kánonból”.

Nincs megfellebbezhetetlen kánon: Mi a Bánk bán: a nemzeti dráma csúcspontja, vagy egy erősen túlértékelt színdarab?

NOL-on Csider István Zoltán az estről: “Mi dönti el, hogy mely szerzők mely műveit tekintjük például úgymond megkérdőjelezhetetlen értéknek? Egyáltalán: létezik-e egyetlen nagy értékrangsor, vagy rengeteg pici értékrangsorocskából áll össze az a nagy valami, amit előszeretettel nevezünk irodalmi kánonnak?estéje egyebek mellett erre kereste a választ – azt mondjuk nem állítanánk, hogy meg is találta. Igaz, azt sem, hogy érdektelen lett volna a beszélgetés, amelynek során Bán Zsófia prózaíró-esszéista mellett Veres András irodalomtörténész és Tarján Tamás irodalomtörténész-kritikus ütköztette álláspontját, többnyire Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, kritikus moderálása mellett. ”

feher nagy

HalaszPoster03Small

Godot Irodalmi Estek 75:  Irodalmi Performansz –  Halász Péter és a Squat-színház

A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye

Időpont: 2013. Május 27. (hétfő) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Halász Péter (Budapest, 1944. – New York City, 2006. március 9.) magyar avantgárd író, rendező, színész emlékének. 2006. február 6-án a budapesti Műcsarnokban felravataloztatta magát, hogy ily módon jelen lehessen saját temetésén. Utolsó előadásának dokumentációját a Najmányi László által létrehozott Halász Péter Virtuális Emlékmű on-line archívum tartalmazza.

Előadó: Najmányi László

feher nagy

godot_popirodalom_meghivo

Godot Irodalmi Estek 74: Popirodalom: Sláger-közönség-népszerűség

A Godot Kortárs Intézet és a József Attila kör közös programja

Időpont: 2013. Május 13. (hétfő) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Estünk témája a magas és pop/ponyvairodalom irodalom helyzete napjaink kortárs irodalmában. Milyen teret ad az online nyilvánosság és mennyiben meghatározó az író egyénisége könyve népszerűsítésében? Mi a helyzet a mai népszerű műfajokkal: képregény, szingliregény, krimi, sci-fi, ifjúsági regény? Sikerült-e bevinni a sokak által fogyasztható térbe a magas irodalmat új könyvkiadók létrejöttével, valamint nyitottabb-e az irodalmi tér a közönség felé?

Beszélgetnek: Inkei Bence, Karafiáth Orsolya, Miklya Anna

Moderátor: Angyalosy Eszter

LITERA BESZÁMOLÓ AZ ESEMÉNYRŐL – KATT IDE: “És ha már szó sett közönségről és népszerűségről, boncasztalra került az a kérdés is, hogy egy írónak mennyire kell ma Magyarországon menedzselnie magát, vagy ez alapvetően nem az ő dolga.” (Tóth Júlia Éva)

 

godot72:Layout 4

Godot Irodalmi Estek 73: A könyv utóélete – Fordításelmélet

A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye

Időpont: 2013. Április 16. (kedd) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Mennyiben változik meg egy szöveg a fordítás által, hogyan kapunk átfogó képet azokról az elméleti és gyakorlati problémákról, amelyek a fordítás során felmerülnek? Mi a fordítás filozófiája? Milyen fordítási stratégia vagy szabály mentén halad egy jó fordítás, milyen nyelvészeti orientációjú kérdésfelvetések megkerülhetetlenek és mik a fordításnak a történeti vonatkozásai?

Beszélget: Gerevich András, Krusovszky Dénes, Paetzke Hans-Henning

Moderátor: Rácz Péter

Az esemény alatt a Godot Galéria Kortárs magángyűjtemények XVIII. – Simo György magángyűjteménye című kiállítása volt látható.

feher
godot72:Layout 4

Godot Irodalmi Estek 72.: Múlt – Elit és tanárképzés a régi Eötvös Collegiumban

Időpont: 2013. Március 19. (kedd) 16.30.
Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11-13.
16.30 A Collegium végnapjai – Papp Gábor Zsigmond filmje az Eötvös Collegiumról
18.00 Beszélgetés A XI. kerület frekventált helyére, a Ménesi útra került át az Eötvös József Collegium, amely párizsi mintára jött létre, és félévszázadon keresztül működött. Eredeti célja: támogatni a szegényebb sorsú tehetségeket, az ország középiskolái számára kiváló tanárokat nevelni. De nagyon hamar az ország egyik legerősebb és legmagasabb színvonalú tudósképző központjává vált. Mit adott a régi Collegium a kultúrának és mit adott a régi Collegium, mint közösség a tagoknak, és hogyan tudott olyan maradandó láthatatlan hálót teremteni, ami minden kollégista életében meghatározó volt? Ahogy a Collegium legendás igazgatója, Keresztury Dezső megfogalmazta a jelmondatot: „Szabadon szolgál a szellem.” A Collegiumi tagok állítják, hogy sajátos nyelvhasználatuk és gondolkodásmódjuk miatt a világ bármely pontján felismerik egymást. 1949-ben a Collegiumot megszüntették, és a rendszerváltás után sem tudták eredeti formájában újjászervezni. Beszélgetünk a régi Eötvös kollégistákkal, akik személyes tapasztalatokat és élményeket osztanak meg velünk, és kutatókkal, ismerősökkel, családtagokkal, akik őrzik a Collegium emlékét.
Beszélgetés a régi Eötvös Collegium tagjaival, kutatókkal és családtagokkal: (Réz Pállal otthonában készítünk hangfelvételt), Czapáry Endre, Hankiss Elemér, Horváth László, Lator László, Kelevéz Ágnes, Keszthelyi Lajos, Magay Tamás, Ritoók Zsigmond, Ruttkay Zsófia, Sárosi Bálint, Tomasz György
Moderátor: Czapáry Veronika

Amikor még szabadon szolgált a szellem
Godot Irodalmi Est 72., Elitképzés az Eötvös Kollégiumban, 2013. 03. 19

Kocsis Katica tudosítása a Prae.hu-n: “Talán épp emiatt a szokásrendszernek köszönhetően tűnhetett elitistának az Eötvös Kollégium a kívülállók számára. Viszont az emlékezők is úgy látják, hogy bizonyos szintig egy elit közösségről volt szó, melynek tagjai szellemi fölényben voltak a többi egyetemistával szemben. Czapáry Endre szerint ők teljesen máshogyan beszélgettek, megvolt bennük a másikkal szembeni tisztelet: a filoszok és a dögészek odafigyeltek egymásra, meghallgatták a másikat és elfogadták a másik ellentétes érdeklődését is.”

– tovább

feher nagygodot71:Layout 2

Godot Irodalmi Estek 71.: Múlt –  Írhattok ti is? – Karinthy mint kritikus és író
Időpont: 2013. Március 12. (kedd) 19.00. Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.
Vajon mit érzünk ma időszerűnek és mit nem Karinthy életművéből? Tudjuk, hogy rendkívül népszerű volt és élvezte is népszerűségét, ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy félreértik őt, amikor csak a humorát szeretik, míg a filozófiáját észre sem veszik. A Cirkusz című novellájában Karinthy általános művészsorsként írta meg ezt. Vajon mi volt a filozófiája és mennyire érdekes számunkra? Fogalmazhatunk-e úgy, hogy éppen ez volt életművének sötétebb oldala? Vagy mint a Hold másik fele, szükségképpen láthatatlannak kell maradnia az olvasó előtt?
Beszélgetés a szerzőről: Fráter Zoltán, Király Levente, Veres András
Moderátor: Kozák Ignác Tibor
 FACEBOOK MEGHÍVÓ: http://www.facebook.com/events/463822197017916/

A rendezvény ideje alatt Palkó Tibor kiállítása volt a Godot Galériában.  11 861571_10151479526359710_1519140215_nBalről jobbra: Kozák Tibor, Fráter György, Veres András és Király Levente

10A falakon Palkó Tibor kiállítása látható a Godot Galériában

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 70.: A gender térnyerése kultúránkban – kvóta?

kvota

Időpont: 2013. Március 5. (kedd) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Érzékelhető-e a női nézőpont térnyerése a kultúrában? Hogyan változtak meg a hagyományos szerepek az utóbbi évtizedekben? Miért van szükség arra, hogy azonos arányban jelöljék az írószervezetek díjakra a nő szerzőiket is és szükséges-e, hogy külsőleg legyen szabályozva? Mennyiben érezhető a kvóta bevezetésének hatása különböző országokban? Fontos-e az élet minél több területén (politika, művészetek, munkaerőpiac) bevezetni a kvótát?

Beszélgetés: Koncz István (pszichopedadgógus, egyetemi tanár), Kádár Judit (irodalomtörténész), Kozák Ignác Tibor (irodalmár, újságíró)

Moderátor: Czapáry Veronika (író)

A rendezvény ideje alatt Sziládi Mónika kiállítása volt a Godot Galériában.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Balról jobbra: Kozák Ignác Tibor, Kádár Judit, Czapáry Veronika és Koncz István

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Czapáry Veronika és Koncz István

  OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kozák Ignác Tibor

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 69.: Múlt – Móricz Zsigmond szereplői

móricz

Időpont: 2013. Február 27.  (szerda) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Móricz Zsigmond — ez kevésbé ismeretes — az elhagyatottság és a kiszolgáltatottság írója is, aki pontos lélekábrázolással mutatja be a durvaság és brutalitás megjelenését a magyar társadalom különböző szintjein. Számos regénye „Isten háta mögötti” környezetben játszódik, hősei pedig az állati létszintet jellemző ösztönkésztetések és a civilizáció kettős nyomásában keresik helyüket, és sem a saját agressziójukat, sem a másokét nem képesek jól kezelni. Érdemesnek látszik a jellegzetes Móricz-alakok sajátosságait és a köztök meglévő kapcsolati hálót feltérképezni, s azt is, hogy mennyire lehet következtetni belőlük a „magyar ugar” állapotára és ennek megváltoztatására.

Beszélgetnek: Cséve Anna, Gintli Tibor, Tardy Anna

Moderátor: Lengyel Imre Zsolt

A rendezvény ideje alatt Sziládi Mónika kiállítása volt a Godot Galériában.

DSCF4442

Lengyel Imre Zsolt

DSCF4450

Tardy Anna és Gintli Tibor

DSCF4426

Balról jobbra: Lengyel Imre Zsolt, Cséve Anna, Tardy Anna, Gintli Tibor

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 68.: Könyvkérdés – Olvasni miért jó?

images

Időpont: 2013. Február 19. (kedd) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Mikor olvastad el az első kedvenc könyved? Hogyan hatott rád? Milyen amikor belsővé lesz egy könyvben megjelenített világ? Megváltoztatja-e az e-book az olvasási szokásainkat? Az embert többek között a gondolkodásra való képessége, a kognitív tudása különbözteti meg más élőlényektől. Hogyan érhető tetten a nyelvi világ felépítése és a saját nyelv megjelenítése az egyes íróknál? Mi vajon a fikció és a valóság viszonya az olvasók számára?

Beszélgetőtársak: Gács Anna (kritikus, esztéta), Gaborják Ádám (kritikus), Kerekes Pál (egyetemi oktató, az e-Book kalauz kézikönyv szerzője), Várnagyi Márta (irodalmár)

Moderátor: Vári György (irodalomtörténész, újságíró)

2

Balról jobbra: Gács Anna, Vári György, Várnagyi Márta, Kerekes Pál és Gaborják Ádám

10

Vári György, Várnagyi Márta, Kerekes Pál és Gaborják Ádám

 6

Gács Anna, Vári György, Várnagyi Márta, Kerekes Pál és Gaborják Ádám

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 67:  A lélektan ráncai – Kosztolányi Dezső újraolvasása

55207

Időpont: 2012. december 10. (hétfő) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

 

Kosztolányi Dezső három regényéből indulunk ki, a Pacsirtából és az Aranysárkányból és az Édes Annából. Az első két regény megmutatja azt, hogy a családi kötelék átok is lehet, a szülők és gyermekek között áthidalhatatlan ellentét van, a harmadikban pedig a gyermek hiánya idézi elő a feloldhatatlan konfliktust. Kosztolányi regényeiben a feszültséget a hazugságok miatti lefojtás, a hétköznapi sivárságérzet is okozza és a szorongások áthatják szereplőinek mindennapjait. Kosztolányiról közismert, hogy Csáth Géza, Karinthy Frigyes és Ignotus mellett leginkább tájékozódott a pszichoanalízis irodalmában, ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy regényeit pszichoanalitikus alapokon értelmezzék.

„Ha izgatott állapotban vagyunk, akkor minden jelentőssé válik, amit különben meg sem figyelünk. Ilyenkor maguk a tárgyak is – egy lámpaoszlop, egy kavicsos út, egy bokor – fokozottan éli a maga ősi, zárkózott, embernek ellenséges életét, s szívünket fájdítva mutatja közönyös mivoltát, úgyhogy visszadöbbenünk tőlük. Az emberek pedig, kik mindig önzőek, és testvértelenül rohannak céljuk felé, egy szavukkal, egy mozdulatukkal emlékeztetnek bennünket, milyen egyedül vagyunk, és ez a szó, ez a mozdulat minden látható ok nélkül örökös jelképévé dermed lelkünkben az élet egész céltalanságának.”(Kosztolányi Dezső)

Beszélget: Czapáry Veronika, Erős Ferenc, Márton László, Veres András

Moderátor: Mudri Mária

Tervezett performansz: Buday Enikő Kosztolányi Dezső regényeit tánccá formáló előadása.

A fotókat Szőcs Petra készítette:1

Czapáry Veronika, Veres András, Márton László

6

9 13 14

                 Buday Enikő Performansza 

15

Buday Enikő

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 66: Az irodalmi kávéházak hagyománya

ir291bpa96104

Időpont: 2012. November 12. (hétfő) 19.00.

Helyszín: Moha Kávéház és Kultúrtér, Budapest, 11. kerület, Bartók Béla út 11.

Az irodalmi kávéház a polgári léthez való kötődést és egyfajta nyilvános életet tesz lehetővé, amelyből később anekdota lesz. A választások és vonzások között milyen szerepet töltenek be ma is az irodalmi kávéházak? Libella, mint pótszer, Hadik, mint Hadik asztal, ki hova ülhet le, hol van a helye? Hogyan lesz a pincérből üzenőfal, tárgymegőrző- és továbbító? Hogyan tud kiépülni a hely ‘szelleme’ által ihletett bizalmas légkör? Territórium, találkahely, birtokkijelölés, randevú és szerető-lebonyolítás, családi asztal….. Ki hova ül és kit miért ültet le?

Beszélget, felolvas: Jánossy Lajos, Karafiáth Orsolya, Zeke Gyula

Moderátor: Pallag Zoltán

DSCF4198

Balról jobbra: Karafiáth Orsolya, Jánossy Lajos, Pallag Zoltán és Zeke Gyula DSCF4195

Karafiáth Orsolya és Jánossy Lajos

DSCF4205

A közönség (Moha Café alagsor)

feher nagy

Godot Irodalmi Estek 62.– Friss Dió maratoni – felolvasás

2011. július 27.(szerda) 18.00.-21.30 Fogasház, Akácfa utca 51.

A Godot Kortárs Intézet és a József Attila Kör közös rendezvénye

  A Friss Dió antológia a Jak Füzetek (www.jozsefattilakor.hu) könyvsorozatában jelent meg idén, a Műhely Kör 14 éve tartó munkájának eredménye. A Műhely Kör havonta összeülő írókból és költőkből álló társaság, akik lakásfelolvasásukkal és egymás munkáinak kritizálásával segítik az íróvá válásban és a fejlődésben a másikat. Ez a kötet mintegy lenyomat a közös munkából. Az esten a szerzők kalapból kihúzott kérdésekre válaszolnak, a közönség sem marad ki a játékból.

Felolvas, beszélget: Czapáry Veronika, Erdős Virág, Farkas Zsolt, Garaczi László, Györe Gabriella, Halász Margit, Harangi Andrea, Keszthelyi Anett, Kukorelly Endre, Márton László, Nagy Ildikó Noémi, Pénzes Csaba

 

Godot Irodalmi Estek 61. –  Jak füzetek a Godot Esten  –– Deres Kornélia, Deák Botond, Szabó Marcell

2011. július 13. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

Deres Kornélia Szőrapa, Deák Botond Egyszeri tél és Szabó Marcell A szorítás alakja című a Jak (József Attila Kör) könyvsorozatában megjelent című köteteinek részletes bemutatója.

Deres Kornélia Szőrapa című kötete idén jelent meg a JAK füzetek sorozatban, olyan témákat jár körül, mint hogyan lehet lírában elmondani egy apás múltat, milyen apa mellett /nélkül élni, vagy vajon milyen lehet üvegházat építeni apával, van-e létjogosultsága egy apáról szóló beszédnek. Deák Botond az Egyszeri Télben kínosan pontosan fogalmaz. A hétköznapokról és az észrevétlenül elsuhanó pillanatokról, amelyek döbbenettel hatnak, miközben észre sem vesszük. Amire nem is gondoltunk eddig, mégis minden nap megkérdezzük.   Szabó Marcell A szorítás alakja című verseskötete képzelt turistaútvonal a mondatokról, valamint a mindig eltűnő és felbukkanó váratlan múlt időről. Valamire mindig várunk és közben emlékezhetünk, megtalálhatjuk a kivezető útvonalakat, megkérdőjelezhetjük a múlt időt. Mintha a nyelv kivétel lenne. Hogy mit jelentenek a szavak, újra meg kell kérdezni.

Felolvas és beszélget: Deres Kornélia, Deák Botond, Szabó Marcell

Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

 

GODOT Irodalmi Estek 60. – A Könyv utóélete – „A hatvanas évek szűk levegője”:

Ménes Attila és Poós Zoltán

2011. július 6. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

   A félmúlt szociológiailag is megragadható, a közös emlékezetből kikutatható élmények feldolgozása túléléssel vagy a továbblépéssel kecsegtet. Ménes Attila Hidegdauer és Poós Zoltán A szív határai című regényei által újra megelevenednek a 60-as, 70-es évek társadalmilag meghatározott emlékei. A korszak komikumát, szomorúságát, ürességét, groteszkségét, tárgyi világát idézi fel ez a retro felolvasás.

Felolvas és beszélget: Ménes Attila és Poós Zoltán

Beszélgetőtárs: Bárdos Deák Ágnes 

GODOT Irodalmi Estek 58. – A Könyv utóélete – Najmányi László videokönyv-bemutatója

2010. június 15. 18.00.

 

Najmányi László a DJ NoMore kódnéven írt Lovagok az éjszakából című, a lemezlovasok titokzatos világáról szóló e-könyvét, és a Spions együttes most Helmut Spiel! kódnevet használó frontemberével közösen készített The Cosmic Bargain (A kozmikus alku) című zenés videó-könyvet mutatja be.

 

Godot Irodalmi Estek 57: A könyv utóélete – Pályi András Színészek kereszttűzben c.  kötetének könyvheti bemutatója

JÚNIUS 3. 18.00. (péntek) Fogasház, Akácfa utca 51. 

Pályi András: Színészek kereszttűzben és a róla írt monográfia: Cs. Fehér Katalin: Pályi András, Tegnap és Ma a Kalligram Kiadó gondozásában jelentek meg.

Az író a hetvenes-nyolcvanas években rendszeresen írt színházi kritkákat, minden este emberi sorsok után nyomozó alkotói kíváncsisággal tekint a színpadra, a rivaldafényben megismételhetetlen, egyszeri aktusként önmagát adó színészre. Színházi írásainak gyűjteményes kötete a korszak átalakuló, vitáktól izzó színházi életéről szóló tudósításként is olvasható, de több is annál: szenvedélyes védőbeszéd a kreatív színházi létforma mellett.

A kortárs magyar próza sajátos, bizonyos értelemben magányos alakja Pályi András, akinek életművében központi szerepet tölt be a test. Cs. Fehér Katalin fiatal irodalomtörténész könyve e vallásos és erotikus utalásokban, a férfi-nő kapcsolat viszonyrendszerét, valamint a kifejezhetőség határait firtató nyelvi eszközökben gazdag prózát elemzi. Előszavában hangsúlyozza, hogy műve nem monográfia, inkább több szövegréteget egyesítő képződmény, noha a szerző a kötetek időrendjében haladva kísérletet tesz az életmű és a világkép alakulásának felvázolására, illetve az egyes szövegek tematikus-motivikus viszonyrendszerének vizsgálatára. Az író önálló, izgalmas elbeszélésként is olvasható életrajzát külön narratívaként kezelve a mű végére egy hosszabb biográfiát illesztett, közvetlenül az író elméleti munkáit és a Pályi-recepciót értékelő záró fejezetek után. A szerzői és személyi bibliográfiával, továbbá fekete-fehér fotómelléklettel záródó kötetnek ott a helye a kortárs magyar írókat bemutató nagyobb irodalomtörténeti gyűjteményekben.

Beszélget, felolvas: Pályi András

Beszélgetőtárs: Radics Viktória és Mészáros Sándor

 

GODOT Irodalmi Estek 56: Ki miért olvas és mikor?

MÁJUS 18. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

Ki olvas, miért olvas, miért nem olvas? Miért van olyan nagy szakadék a magas kultúra és a köznapi kultúra között. Mit lehet tenni ennek megváltoztatására? Az irodalom zsigeri általános életérzés, és nem az elit része. Olvasni a kéjhez hasonló és lehet függővé is válni az olvasástól írástól, mik ennek az irodalmi hagyományai?

Felolvas és beszélget: Balogh Endre (a József Attila Kör elnöke, Prae.hu főszerkesztője), Csordás Gábor (Jelenkor Kiadó alapító főszerkesztője), Kukorelly Endre (író, parlementi képviselő)

Moderátor: Braun Róbert (kommunikációs szakember)

MÁJUS 4. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

GODOT Irodalmi Estek 55: Irodalmi Műhelyek – Újnautilus: http://www.ujnautilus.info

  Irodalmi műhely, csoportosulás, weboldal és irodalmi események szervezője, melyik a fő profil? Élénk és friss hangú reflexiókat találhatunk az http://www.ujnautilus.info weboldalon: könyvkritika, műfordítás, vers, esszé, próza és dráma, a kortárs irodalom aktív részvételével, valamint a tudomány területéről is olvashatunk írásokat: irodalomtudomány, vallás, történelem és filozófia témakörökben és még film és színházkritikákat is találhatunk. Honnan ez a sokszínűség, kik és miért alapították ezt az irodalmi kört és weboldalt, és mik a távolabbi célok? 

Felolvas és beszélget: Borbáth Péter, Dobás Kata, Kondor Péter, Szöllősi Mátyás

Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

 

GODOT Irodalmi Estek 54: Folyóiratbemutató – Szkholion (debreceni folyóirat)

MÁRCIUS 30. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

A Szkholion a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának művészeti és szakfolyóirata. Működését 2003-as alapítása óta kettős célkitűzés határozza meg: a lap egyfelől publikációs lehetőséget biztosít a tehetséges, magas színvonalú szakmai tevékenységet végző (nem csak debreceni) hallgatóknak és doktoranduszoknak, másfelől igényes, szépirodalmi és szaktudományos szövegeket egyaránt tartalmazó olvasnivalót nyújt az érdeklődők számára. A folyóirat igyekszik más művészeti ágak irányába is nyitni, rendszeresen tájékoztat színházi eseményekről, kiállításmegnyitókról, popkulturális jelenségekről, valamint kortárs képzőművészeti alkotások reprodukcióit teszi közzé. Az új lapszámból tartalmából: interjú Tóth Krisztinával, Kukorelly Endre versei, László János képei, Máté Gyöngy tanulmánya virtualitás és tértapasztalat lehetséges összefüggéseiről az Ayo Technology című videoklipben, Herczeg Ákos írása Lévinas Nyelv és közelség című művéről.

Beszélgetés a szerkesztőkkel: Áfra János, Balajthy Ágnes, Korpa Tamás

Moderátor: Czapáry Veronika

 

GODOT Irodalmi Estek 53: Alkotáslélektan – Költészet, alkotómunka és megélhetés

MÁRCIUS  9. 18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

Mennyire lehet összeegyeztetni a munkát az alkotással, mennyiben rá van kényszerítve az ember, hogy a hivatásán kívül mással is foglalkozzon és ez hogyan épül be a hétköznapjaiba? Mennyire befolyásolja vagy teszi tönkre az alkotási folyamatot az ügyvezetés, egy másik kötelező munkafolyamat? A kenyérkereseti foglalkozás, ha nem azonos a kötői, írói tevényekséggel, ad-e lehetőséget és időt az alkotásra? Vannak esetek amikor termékenyítőleg hat, mert kitekintést nyújthat más világok felé? Pál Dániel Levente: Ügyvezető költő a 21. században című verseskötete ezt a témát feszegeti.

Beszélget, felolvas: Csobánka Zsuzsa, Kukorelly Endre, Pál Dániel Levente

Moderátor: Berka Attila

 

GODOT Irodalmi Estek 52: Nőirodalom –  A feminizmus térnyerése kultúránkban

FEBRUÁR 23.  18.00. (szerda) Fogasház, Akácfa utca 51.

   Milyen jelentésmezőket társítunk ehhez a szóhoz? Miért szitokszó ez Magyarországon? Hogyan védekezik a patriarchális rendszer az ellen, hogy ezt a jelentést be tudja engedni? Gender tanulmányok, vagy feminizmus? Milyen elnevezéssel illessük és milyennek látunk egy feminista nőt?

Meghívottak: Balogh Endre, Márton László, Szilágyi Nagy Ildikó

Moderátor: Horváth Györgyi

GODOT Irodalmi Estek 35. – Új Forrás Folyóirat: Krimi
Időpont: Október 13. (szerda) 18.30.
Helyszín: FOGASHÁZ (VII., Akácfa u. 51)

Őszi évadnyitó: ÚJ FORRÁS KRIMI SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA: (MERT AZ OLVASÁS MAGA A NYOMOZÁS): Az Új Forrás 41 éve működő irodalmi folyóirat, székhelye Tatabánya. A lapszámok archívuma megtalálható az interneten (http://www.jamk.hu/ufo). Az őszi szám tematikus összeállítása a krimiről szól. Mi a detektívregények narratívája, miért olyan népszerűek, milyen struktúra szerint vezeti az író az olvasót (félre), amikor együtt próbálják feltárni a bűnesetet?

GYILKOSSÁG, BŰNÜGY, SOROAZATOK, LEHETETLEN KÖNYVEK, REJTVÉNYEK, NYOMOLVASÁS, ELKÖVETŐI KÖR, a kriminalisztika sajátos szerkezeteibe nyerhetünk bepillantást az olvasás által, amikor nem az a lényeg, hol a bűn, hanem MILYEN NYELVI NYOMOK MELLETT KIKÖVETKEZTETHETŐ A GYANUSÍTOTT, A TETTES. A nyomozás maga az olvasás. Milyen egy magas művészi teljesítménnyel megírt krimi? Fontos-e a jellemrajz, a változás, a véletlenek, a rejtvények labirintusa, játék és a racionális szervezés? Mi a krimi titka, milyen tévutak, rejtélyek vezetik az izgalom fenntartása érdekében az olvasót, milyen technikával szippant be minket egyre jobban egy detektívregény? Mikor fontosabb a stílus a cselekménynél, van-e művészi igénnyel megírt tömegirodalom? Ha egy könyv sikeres, az már rögtön ponyva? Miért lenézett, mostoha műfaj a magas irodalom részéről a krimi is?

A folyóiratban exkluzív interjút olvashatunk Kondor Vilmossal, a Budapest Noir és a Bűnös Budapest szerzőjével, aki egy új novelláját osztja meg velünk Bánki Éva a Lepkeháló című készülő krimijéből. Izgalmas tanulmányok a detektívregényekről: Deczki Sarolta, Rácz I. Péter, Mohai V. Lajos, Fried István, Turi Márton, Dömötör Edit tollából.
A helyszínen a folyóirat megvásárolható, gyere el te is, hogy megtudhass többet a krimiről!

FELOLVASNAK ÉS BESZÉLGETNEK:

SZERKESZTŐK: Jász Attila, Szénási Zoltán
SZERZŐK: Bánki Éva, Deczki Sarolta, Mohai V. Lajos, Rácz I. Péter, Turi Márton
BESZÉLGETŐTÁRS: Czapáry Veronika

Az estet a GODOT Kortárs Intézet (www.godot.hu), a Domino tévé (www.d1tv.hu), a Főváros Kulturális Bizottsága (www.budapest.hu) és a Fogasház (www.fogashaz.hu) támogatja.

GODOT Irodalmi Estek 34. Irodalmi Műhelyek: Hajtűkanyar

2010. Augusztus 4. (szerda) 19.00. FOGASHÁZ (VII., Akácfa u. 51)

A Hajtűkanyar hat nőből áll. Hat hang, huszonévestől ötvenig. Írnak, olvasnak, ez a közös bennük. Honnan jöttek, hová tartanak, miért alakultak csoporttá? Milyen esztétikai elv szerint dolgoznak és hogyan működnek, mint csoport?

Felolvas, beszélget: Kupa Júlia, Palágyi Ildikó Brigitta, Tallér Edina
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

GODOT Irodalmi Estek 33. Alkotáslélektan: A könyv utóélete – Hazai Attila: Budapesti Skizo
A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye
2010. Július 21.. (szerda) 19.00. FOGASHÁZ (VII., Akácfa u. 51)

Hazai a Feri, Cukor kékség című kisregényével robbant be az irodalomba, nagy port kavart őszinte, felforgató hangvételével. A Budapest Skizo című könyvben egyedülálló módon meséli tovább Feri, kalandjait, a budapesti éjszakai életet, a drogok világát, az örök menekülők sorsát.
Minimalizmus, emberi és állati alapérzések, csonk-lét. Brutalitás kirobbanó erejű szókimondással. Szuggesztív ürességtudat, obszcén realitás. Az élet értelmetlensége feletti groteszk életszemlélet. Aprólékos, pszichofizológiai tárgyiasság. Az érzékelés finomodása részletekre bontva:

„Csak azt tudnám felidézni, hogy miért jöttem le az utcára, mert a nagy koncentrálástól teljesen kitörölte az agyam. Biztos, hogy egy konkrét céllal jöttem errefelé, valamit venni akartam, vagy elintézni, de most tényleg halvány fogalmam sincsen.”…………„Feri az aszfaltra pöckölte a csikket, rálépett a cipőjével. Ide-oda forgolódott az Astoriánál és már kezdett tele lenni a töke saját magával, hogy nem képes rájönni, miért jött le az utcára. Zsebeit kétszer tüzetesen átvizsgálta, de nem volt meg a telefonkártyája. Nem volt kedve felhívni a barátnőjét, hogy megkérdezze, mi a túrót keres most itt az Astoriánál. Az imént majdhogynem maximális pontszámot adott magának a saját fejlesztésű koncentráció vizsgáján és most egy ilyen kis pitiáner rekollekciós aktivitást sem tud alkalmazni….”


Beszélget, felolvas: Hazai Attila
Beszélgetőtárs:Czapáry Veronika

GODOT Irodalmi Estek 32. Mi a költészet szerepe a hétköznapokban?

A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye
2010. Július 7. (szerda) 19.00 FOGASHÁZ (VIII., Akácfa u. 51)

Két költővel és egy pszichológussal beszélgetünk. A kreativitás szublimáció és/vagy lehetőség egy teljesebb élet feltárására és felszínre hozatalára? Milyen lehetséges tudattalan struktúrákat változtathat meg a nyelv és mi a költészet szerepe a mindennapokban? Mit jelent a költőnek és az olvasónak?
Felolvas: Falcsik Mari (költő), Vörös István (költő, drámaíró, irodalomtörténész)
Beszélget: Indries Krisztián (klinikai szakpszichológus)
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika (író, irodalomszervező)

GODOT Irodalmi Estek 31. Irodalmi Körök: A könyv utóélete – A Műhely Kör felolvasása
A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye
2010. június 23 (szerda) 19.00. FOGASHÁZ (VIII., Akácfa u. 51)

A 12 éves Műhely Kör 5, a kezdetektől jelen lévő tagja olvas fel és beszélget ezen az estén. Ez a kör 25 kortárs írónak jelentett lehetőséget az elmúlt bő egy évtizedben arra, hogy közös műhelymunka keretében dolgozzanak, együttgondolkodjanak szövegekről, készülő munkákról és ez a közösségi élmény is segítette az alkotások létrejöttét. A hatásokról, szövegekhez fűző szenvedélyről, szenvedésekről és humort sem nélkülözve vall ezen az estén: Garaczi László, Halász Margit, Harangi Andrea, Hazai Attila, Ménes Attila

GODOT Irodalmi Estek 30. Alkotáslélektan: A könyv utóélete – A művészi alkotás és a személyiség

(A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye)
2010. június 9. (szerda) 19.00. GODOT KÁVÉHÁZ (VII. Madách tér)

Ihletelméletek, a művészi alkotás és személyiség. Miben különbözik a képzőművészet, a képi feldolgozási technika az írásostól? Mi a művészet társadalomalakító szerepe? Najmányi László könyvhéten megjelenő videókönyvének a bemutatója.
Beszélgetőtársak archív filmvetítéssel, élő performanszbemutatóval: Najmányi László
Beszélgetőtárs: Jánossy Lajos

Godot Irodalmi Estek 29. A Könyv utóélete –
Miért, miért, miért? – Művészettel a diszkrimináció ellen

(A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye a Könyv utóélete program keretében )
2010. Április 28. (szerda) 19.00. Tűzraktér (VI. Hegedű. u. 3.)

Mikor és hogyan érezzük magunkat kirekesztve (diszkriminálva)? Emberi személyes életünkben, vagy valamely társadalmi szerepünkben? Van-e védekezési technika az elkerülésére? Honnan ered a gyűlölet, a fenyegetettség érzés a másiktól? Ki az a másik? Miben más, mint mi, és miért érezzük identitásunkat veszélyben tőle? Milyen irodalmi törekvések jellemzik a társadalmat ebből a szempontból, milyen periódusokban erősebb vagy gyengébb az előítéletek elleni fellépés? A bűnbakképzés, mint szociálpszichológiai csoportdinamikai jelenség láthatóvá válik, és a leszakadó rétegeket veszi célba. A szegénységi kérdést sokkal könnyebben transzformáljuk etnikai, és rasszista nézőpontokra, mert a szegénységgel nehéz szembenézni.
Felolvas és beszélget: Indries Krisztián (klinikai szakpszichológus), Horváth Györgyi (kritikus, irodalomtörténész), Lőrincz Éva (pszichodramatista, kommunikációs szakember), Nagy Gabriella (szerkesztő, író), Schein Gábor (író, irodalomtörténész), Simor Ágnes (Tűzraktér kulturális vezető)
Moderátor: Czapáry Veronika (író)

Godot Irodalmi Estek 28. Nőirodalom: A női lét, mint a mű lehetséges tematikája
2010. Április 28. (szerda) 19.00. Tűzraktér (VI. Hegedű. u. 3.)

Miért meghatározó eleme az ellentétpárban való gondolkodás a nyugati kultúrának? (kicsi/ nagy, helyes/helytelen, jó/rossz, ember/természet, nő/férfi).

Szerkesztő/nőket, író/nőket és tudós/nőket kérdezünk: Lehet-e téma a nőiség, melyek azok a női tapasztalatok, melyeket meg lehet/kell mutatni? Van-e női és férfi irodalom? Nyelvtanilag meghatározható-e a női írásmód?
Felolvas és beszélget: Benedek Anna (szerkesztő, kritikus), Borgos Anna (pszichológus, nőtörténész), Erdős Virág (író, költő), Pál Dániel Levente (költő, szerkesztő)
Moderátor: Czapáry Veronika (író)

Godot Irodalmi Estek 27.KREATÍV ÍRÁS?

(A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye a Könyv utóélete program keretében a Tűzraktérben)

Mit segít feldolgozni az alkotási folyamat? Kik a kényszeres írók? Hogyan megfogalmazható az, ami létrejön az alkotóban és a befogadóban a művészi tevékenység gyakorlása közben? Mi köze a nyelvnek a halálhoz?

Beszélgetés és felolvasás: BAJTAI ANDRÁS, CSOBÁNKA ZUSZSA, TOLVAJ ZOLTÁN
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek 26.Performansz: A SzöG Műhely ESTJE

2010. Március 10. (szerda) 19.00.Tűzraktér (VI. Hegedű. u. 3.)

Vaginális eukarisztia – avagy a nemiség, mint a posztmodern ember egyetlen megismerési útja: http://szogmuhely.blogspot.com/

Simándi Csaba, Mészáros Péter, Juhász Kristóf rendhagyó felolvasó (előadó)-estje, minek során Erószi motivációk göngyölíttetnek fel, viszont szó lesz a pornóiparról is.
A Szögműhely 2008-ban alakult, profiljukba tartoznak a happeningek, egyéni kiállításmegnyitók, performanszok és felolvasások.

Godot Irodalmi Estek 25.A Köny utóélete – Alkotáslélektan: A drog szerepe az alkotásban

(A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye)
2010 február 24. 19.00. Tűzraktér (VI. Hegedű. u. 3.)

A drog mint téma és mint az alkotás lehetséges segítője. Segít vagy hátráltat? Az alkotás folyamata különböző drogokkal. Alkohol, cigaretta, és más szerek elvezetnek Huxley Szép új világába? Hogyan befolyásolja a drog az ember tudatállapotát. Könnyebb vagy nehezebb? Kis drogtörténeti áttekintés: milyen művészek alkottak tudhatóan drogokkal. A függőség különböző változatai, mivel helyettesíthető a drog és mi lehet drog még? Munkadrog? Az írók saját műveiben szereplő border-line személyiségek, pszichopata hősök, felőrült vagy teljesen őrült egyéniségekről is szó esik.
Felolvas, beszélget: Bozsik Péter, Hazai Attila, Solymosi Bálint
Beszélgetőtárs: Indries Krisztián (pszichoanalitikus)
Moderátor: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek 24. A Könyv utóélete – Nőirodalom –
Ha a holdra nézel: Karafiáth Orsolya és Tóth Evelin estje

(A Godot Kortárs Intézet és a
Szépírók Társaságának közös rendezvénye)
2010. Február 10. 19.00.Tűzraktér (VI. Hegedű. u. 3.)

A Macskanő jósol. Szépen és elegánsan elmondja nekünk a jövőt kártyából. Higgyünk neki, hiszen itt még nincs vége a misztikának. Karafiáth Orsolya Cigánykártya című új könyvéről beszélgetünk, miközben hallhatjuk a költőnőt felolvasni is.
Tóth Evelin kiemelkedő tehetsége a zenei életnek, az Ektár énekesnője,a klasszikus opera és különböző tradicionális énektechnikák(dél-indiai, afrikai, szefárd, ) használatával saját stílust kialakító énekesnő, Csókoljon meg című szólólemeze 2009-ben látott napvilágot. Elbűvölő hangképzési technikájával ritka élményben részesíti a közönséget.
Karafiáth Orsolya új verseskötetére komponált közös cd-jük, a Fekete Macska címen már a boltokban. A misztérium éneklésbe torkollik és mi arról beszélgetünk velük, hogyan találtak egymásra, valamint hogy miért jelkép mindkettőjük számára a fekete macska és mennyiben érzik véletlenek sorozatának a sorsukat, vagy fátum-szerűnek, mint egy fekete macska. A beszélgetésben részt vesz Darvas Kristóf is.
Ének, hang, beszélgetés: Karafiáth Orsolya, Tóth Evelin
Zongorakísérő: Darvas Kristóf
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek 23. Költészeti Műhelyek: Körhinta Kör bemutatkozása (www.korhintakor.hu)

2010 január 27. (szerda) 19.00.Tűzraktér.

A sárvári írótábor ihlette a Körhinta kör. Csupa fiatalból álló kör irodalmi blogot hozott létre, ahol műhelymunkában aktív, élénk és tudatos módon beszélik meg egymás alkotásait.
Miben különböznek más csoportoktól és miben hasonlítanak?
Mi a szervező elv, koncepció és stratégia az irodalmi terep meghódítására?
Milyen esztétikai elvet tartanak érvényesnek magukra?
Mi a szerkezet, amire felépül a rendszer?

Felolvas és beszélget: Fehér Renátó, Gucsa Magdolna, Lázár Bence András, Szilvay Máté, Zilahi Anna
Vendég: Kemény Lili és Kemény Zsófi zenekara, a Kisszínes
Moderátor: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek 22.Nőirodalom: Nem csak író nők


A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társaságának közös rendezvénye
2010. január 13. (szerda) 19.00. Tűzraktér (Hegedű u. 3.) Kávézó

Írónők valamennyien két oldalukat mutatják meg a közönségnek, hiszen mindannyian írói és zenészi múltra is visszatekinthetnek. Hogyan lehet az írást és a zenélést összeegyeztetni, könnyebb-e egy zenésznek, aki a ritmust máshogyan is ismeri, verset írni? Hangjegyek, ütemek, az írás nyelve, saját hang és saját világ. Honnan a szerelem a zene iránt? A zene és irodalom izgalmas viszonyáról beszélgetünk, a felolvasás közben mindannyian élő zenei bemutatóval is szolgálnak.
Esze Dóra operaénekesként elvégezte a Konzervatóriumot és operaáriákat énekelt évekig, írásaiban rendszeresen tematizálja a zenéhez való viszonyt. Kiss Judit Ágnes oboázni tanult, majd megalapította a Keleti Átjáró nevű zenekart. Bárdos Deák Ágnes most dolgozik első kötetén, a Világ legőszintébb önéletrajzán, valamint alapító tagja és énekesnője volt a Kontroll Csoport nevű zenekarnak, jelenleg pedig az Ági és a fiúknak. Ő a zenélés után és azon keresztül jutott el az íráshoz. Az írás és zene közötti átjárhatóságokról és kapcsolódási pontokról beszélgetünk velük.
Fellép: Bárdos Deák Ágnes (próza, ének), Esze Dóra (áriák, próza), Kiss Judit Ágnes (oboa, próza, megzenésített versek)
Zenészek: Bollobás Boglárka (zongora), Darvas Kristóf (zongora) Hajnal Márton (harmonika), Pintye László (gitár)
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek (21.) – A könyv utóélete – Karácsony, hanuka és újév között mivel töltjük az időt?
(A Godot Kortárs Intézet és a Szépírók Társasága közös rendezvénye)
2009. december 28. 19.00. Tűzraktér (VI. Hegedű u.3.)

Ki, hogyan tölti az ünnepeket? Hazamegy-e a családjához? Budapesten marad vagy vidékre utazik? Milyen vallás szerint ünnepeljük a fény eljövetelét és mit jelent a hideg, sötét decemberben az ünnep. Várjuk-e a szilvesztert, van-e fogadalmunk? Minden alkalommal kötelezőnek vesszük a bulizást, vagy szűk családi körben várjuk az újévi évszámváltást? Mit jelent az idő fogalma ebben az aspektusban? Mit adunk hozzá műveinkkel? Amit megalkottunk mennyiben a sajátunk és része a közös kultúránknak? Karácsonyhoz és újévhez kapcsolódó művek felolvasása. A program része a Másolás Napja című Creative Commons rendezvénynek is. Az esten elhangzó beszélgetés hangfelvétele hozzáférhető lesz a http://hu.wikisource.org/wiki/Kezd%C5%91lap címen. Egyéb kapcsolódó hang- és videófelvételek, szövegek megtalálhatók a http://commons.wikimedia.org oldalon.
Felolvasó szerzők: Schein Gábor, Takács Zsuzsa, Vörös István
Moderátor: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek (20.) – Alkotáslélektan – Az internet és a könyvek – A terjesztés új lehetőségei: Creative Commons
2009. December 28. 17.00. Tűzraktér (VI. Hegedű u. 3.)

Szabad kultúra – Az internet és az irodalom. Milyen helyzetben van az online könyvterjesztés? Hogyan tudja elérni a szerző, hogy az interneten is olvasható legyen a műve, ha a jogok a kiadójánál vannak? Mi a szerzői jog és hogyan alakítja az internet és a szoftverek szabad felhasználása? Mi a szerepe ebben a Creative Commonsnak (Magyarországon: http://creativecommons.hu), ami a világon egyedülálló módon kezdte el lehetővé tenni a szellemi alkotásokhoz való szabad hozzáférést?
Kerekasztal beszélgetés: spanyolnatha.hu (Berka Attila), litera.hu (Szekeres Dóra), konyves.blog.hu és index.hu (Valuska László), creativecommons.hu (Szervác Attila), wikipedia.org (Tisza Gergő), mek.oszk.hu (Moldován István).

Godot Irodalmi Estek (19.) Alkotáslélektan: Mégis miért írsz?

2009. December 9. (szerda) 19.00. Helyszín: Tűzraktér (VI. Hegedű u. 3.)

Alkotáslélektan: Mit érez az író alkotás közben? Hogyan jut el az írás folyamatáig? Miért az írás és nem más művészeti ág a kifejezőeszköze? Milyen mélystruktúrákat változtat meg a nyelv? Az írás varázslat, kényszer, szublimáció, feldolgozás, a vágy helye?
Felolvas: Balogh Endre, Czapáry Veronika, Horváth Viktor
Moderátor: Nagy Gabriella

21.00 koncert: Bárdos Deák Ágnes – N.Y.C Afterparty Ági Bujdosó Jánossal játssza el a hazai underground (szerelmes) dalait.
Morgan Früh (aka Bem) vs. Miki keveR: „Minden egyformán” – A biztos kaland –underground dj szett.

Godot Irodalmi Estek (18.) Alkotáslélektan: Alkotáselméletek – miért vagyunk kreatívak?
November 25. (Szerda) 19.00., Tűzraktér (VII. Hegedű u. 3)

Művészetelméletek, művészetpszichológia. Milyen pszichológiai indíttatásunk van arra, hogy művészek legyünk? A teremtés pszichológiai vonatkozásai. Mi az, amit csak a művészet által lehet kifejezni?
Felolvas, beszélget: Finy Petra, Hárs György Péter, Karafiáth Orsolya
Beszélgetőtárs: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek (17.) A Szépírók Társaságának szerepe a kortárs irodalmi életben
Május 28. (csütörtök) 19.00. Sirály (Király u. 50)

Az Írószövetség ellenében vagy önálló értékrend mentén alakult és dolgozik a szervezet? Mikor, hogyan és kik alakították a Szépírók Társaságát és ki miért választotta ezt a szervezetet?
Milyen állandó programjai vannak és milyen érdekképviseleti rendszerben működik a szervezet? Mik a jövőre vonatkozó tervei és sikerei?
Meghívottak: Grecsó Krisztián, Györe Balázs, Kéri Piroska és Szilágyi Ákos.
Moderátor: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek (16.) Irodalmi lapok: Az irodalom megjelenési formái
a nem irodalom-orientált (kulturális) portálokon
2009. ÁPRILIS 30. 19.00. Sirály. (VI. Király u.50)

A kulturport.hu, kultura.hu, kulturpart.hu, revizoronline.com – hogyan alakultak? Mik a kultúráról alkotott fogalmuk, milyen eseményekből szemléznek? Hogyan jelenik meg egy nagyobb, a kultúra egészét feldolgozni, bemutatni kívánó oldalon az irodalom? Miből tartják fenn magukat? Figyelik-e a konkurenciát? Miben tartják magukat egyedinek? Miben mások, mint a nyomtatott kulturális sajtó? Vannak-e net-specifikus műfajaik? A kultúra, az irodalom és az internet viszonya. A honlapok története, szerkesztőik, célkitűzéseik, az irodalom, mint a kultúra egyik létmódjának lehetséges megjelenési formája a honlapokon – néhány kérdés, melyek szóba kerülnek az esten, melyre a honlapok szerkesztőit, felelős szerkesztőit invitáljuk.
Meghívottak: Poós Zoltán (kulturpart.hu – irodalom rovat szerkesztő), Kádár Ildikó (kulturport.hu), Koren Zsolt (kultura.hu – főszerkesztő), Csáki Judit (revizoronline.com főszerkesztő)
Moderátor: Györe Gabriella

GODOT Kortárs Intézet: Irodalmi Performansz estjei a Gödör Klubban
A kortárs művészetről és kortárs irodalomról való beszéd során hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a hatásról, amit az avantgárd és a neoavantgárd gyakorolt a hazai művészetre, különösen a költői nyelvre. Az avantgárdról való beszédnek számos művészeti létformát kell felölelnie: mi ezek közül az idén egyet, a performanszművészetet szeretnénk közelebb hozni a sorozat látogatóihoz. A performanszművészetről beszélve nem feledkezünk meg a nagy elődökről, Hajas Tiborról és Erdély Miklósról, vagy a műfaj olyan nemrég elhunyt művelőiről, mint Bada Dada Tibor, El Kazovszkij vagy a színházművész-performer Halász Péter.
A róluk és a mai performanszművészekről zajló adekvát beszéd megalapozásaként fontos tisztázni a happening, a body art, a Fluxus, az akcionizmus, a public art és a performansz mibenlétét, egymáshoz és az avantgárd művészethez való viszonyát – ezt segíti a korszak és az avantgárd elméletével foglalkozó alkotók meginvitálása a sorozatba. Estjeinknek a performansszal foglalkozó részében a hazai performanszművészekkel igyekszünk közelebb hozni a közönséghez ezt a fontos, bár kissé mostohagyerek státuszba szoruló művészeti formát, melyből számos képzőművész, irodalmár és előadóművész profitált már.
A terület teljes egészét persze e sorozat nem lesz képes lefedni – az ezévi programból kimaradó alkotókat és alkotóműhelyeket lehetőség szerint egy következő évi estsorozatban invitáljuk majd a Gödörbe, mely méltó helyszíne az e kulturális jelenség és műfaj művészeivel való beszélgetéseknek.

Godot Irodalmi Estek (15.) Godot Performansz estek no. 3: INDIGO a vonaton
2009. ÁPRILIS 23. 16.30. Gödör Klub. (Erzsébet tér)

A Vonatút címû film levetítése, (Erdély Miklós: Vonatút, 1981, BBS), beszélgetés a szereplõkkel. A film elkészüléseinek körülményei, a szereplõk filmhez való viszonya. Változás és ismétlõdés a filmben.
Az INDIGO csoport tevékenysége, Erdély Miklós pedagógiai munkája, a Kreativitás és Fantáziafejlesztõ Gyakorlatok, Mozgástervezési és Kivitelezési Akciók, az interdiszciplináris gondolkodás, nyitott elme és befogadói attitûd a kreatív gondolkodásban, kiállítások (pl. Kreativitás és Vizualitás, Homok és Mozgásformái, Mûvészkijárat, Súly…stb), a képzõmûvészet, videó és film átiratai az INDIGO csoport mûködésében, kép és valóság viszonya.
Beszélget: Szemző Tibor, Erdély Dániel, Szõke Annamária,
Sugár János, Berényi Zsuzsa, Bíró Dániel, Berényi Péter
Moderátor: Peternák Miklós

Godot Irodalmi Estek (14.) Performansz: Performansz vagy színház
FEBRUÁR 25. 18.00. (szerda) GÖDÖR kLUB (VII. Erzsébet tér)

A performansz és a színházi előadás különbségei. Performansz művészek ma. Kiket tekintenek elődjeikne és milyen nemzetközi pályán mozognak? Az installáció és performansz átfedései. Videoművészet a performanszban.
Élő performansz akció: Buday Enikő, Koronczi Endre, OMKAMRA (Benkovits Balázs, Csató Máté, Kondász Ferenc, Tóth Eszter)
Utána beszélgetés.
Moderátor: Czapáry Veronika és Györe Gabriella

Godot Irodalmi Estek (13.) Performansz: Bevezetés a művészi performansz világába
2009. Február 12., csütörtök, 18.00. óra. GÖDÖR KLUB. (Erzsébet Tér)

A művészi performansz hazai kezdetei, performerek a 70-es, 80-as években. A performansz műfaj vizualitása, képzőművészeti gyökerei. A hatásgyakorlás művészetének eszköztára. A test, mint téma: testművészet, akcióművészet, művészi performansz. Archív filmvetítés és beszélgetés a magyarországi performanszművészetről.
Beszélget: efZámbó István, Szirtes János és feLugossy László
Moderátor: Szombathy Bálint

Godot Irodalmi estek (12.) A Lettre Internationale estje
2009. február 5. 19.00. Sirály. Király u. 50.

A Magyar Lettre Internationale negyedévente jelentkező folyóirat a hasonló nevű nemzetközi folyóirat magyar változata, mely a kortárs Közép-Európai kultúra bemutatására és alakítására vállalkozik. Az esten az aktuális, a kánonokkal és kánon-vitákkal foglalkozó szám bemutatása mellett a folyóirat korábbi lapszámai közül is kimelten foglalkozunk néhánnyal: így a 43-as, Kultúra és kultúrák témakör köré szervezett, és az 57-es, Lányok ott is alcímű számok is szóba kerülnek a meghívott beszélgetőpartnerekkel, akikkel a férfi-nő viszony irodalmi ábrázolásáról valamint a kánon-vitáról beszélgetünk a lap főszerkesztője, Karádi Éva közreműködésével. Karádi Évát a folyóirat történetéről, céljairól, terveiről is kérdezik a sorozatszerkesztő-moderátorok.
Felolvasnak és beszélgetnek: Tóth Krisztina, Háy János és Kukorelly Endre, valamint Karádi Éva
Moderálnak a sorozatszerkesztők: Czapáry Veronika és Györe Gabriella.

SirályGodot Irodalmi estek (11.) Az internet szerepe az irodalmi életben – irodalmi netlapok
2009. január 8. 19. Sirály (VI. Király u. 50)

Mennyire változtatja meg olvasási szokásainkat az internet? Miben nyújt többet, miben kevesebbet a digitális kultúra világa? Hogyan hat az online tartalomszolgáltatás az offline újságírásra és könyvnyomtatásra? Netes publikáció vagy folyóiratközlés − változott-e a két forma eltérő megítélése? Milyen új műfajokat teremt az internetes irodalmi lapok világa?
A beszélgetés résztvevői:
Nagy Gabriella – litera.hu, Valuska László – könyves.blog.hu, Balogh Endre – prae.hu
Berka Attila – spanyolnatha.hu
A résztvevők a weblapok rovatait, szerkesztőségi koncepcióját vetítés segítségével is bemutatják.
Beszélgetőtársak: Czapáry Veronika és Györe Gabriella.

2008 ARCHÍVUM

GODOT Irodalmi Estek 5. – József Attila emlékest
2008. Június 17. REPETASAROK (V. Curia u. 2)

PERFORMANSZ JA2: Spanyolnátha (Berka Attila, Székelyhidi Zsolt, Puskás Balázs)
FELOLVASÁS: Bajtai András, Czapáry Veronika, Király Levente, Pollágh Péter
BESZÉLGETÉS – MODERÁTOR: Györe Gabriella
Utána Godot Irodalmi Estek évadzáró buli: SPECKO JEDNO
Házigazda: Godot Galéria

Godot Irodalmi Estek 4. – A Spanyolnátha onlájn művészeti folyóirat nyári lapszámbemutatója
2008. június 04. 19.00.REPETASAROK (V. Curia u. 2)

A Spanyolnátha (www.spanyolnatha.hu) művészeti folyóirat nyári lapszámbemutatója.Az esten élőzene, felolvasás és projektoron megtekinthetőek a folyóirat számai.
A Spanyolnátha ma az egyik legolvasottabb onlájn művészeti médium. A 2008-as ünnepi könyvhétre a folyóirat V. évfolyamának 2. száma jelenik meg. Európa kulturális főhálósa projektje keretén belül Miskolc, Székesfehérvár, Tata, Veszprém, Szekszárd, Sárospatak, Nyíregyháza városát követően nyáron Budapest és Ljubljana városa lép be a főhálóba: a lap nyári száma ennek köszönhetően tematikus főváros-összeállításokat is közöl.
Közreműködnek: Berka Attila, Székelyhidi Zsolt, Török-Szofi László, Vass Tibor; Moderátor: Czapáry Veronika

Godot Irodalmi Estek 3. – RETRO AZ IRODALOMBAN – A Műhely Irodalmi Kör bemutatkozása
2008. május 6. 19.00.REPETASAROK (V. Curia u. 2)

A Műhely 10 éve alakult irodalmi kör, melyet Benedek Szabolcs, Harangi Andrea és Ménes Attila alapított. A csoport tagjai között elismert írók és pályakezdő szerzők egyaránt vannak, akik meghívásos alapon kerültek a csoportba. A tagok havonta találkoznak valamelyikük lakásán, ahol néhány szöveg felolvasása után a jelenlevők elmondják meglátásaikat a legújabb versekről, novellákról, regényrészletekről.
Tíz év hosszú idő, ezzel a felolvasással is a közös munkát és a hatására született publikációkat szeretné a csoport megünnepelni, valamint tág visszatekintést adni az utóbbi évtized irodalmi eseményeiről és változásairól. 10 éves Műhely irodalmi kör a Godot Irodalmi Estek sorozatában Retro az irodalomban címmel rendez előadást.
Felolvasás és beszélgetés: Garaczi László, Hazai Attila, Ménes Attila, Nagy Ildikó Noémi.
Moderátor: Péczely Dóra
Zene: Széklyhidi Zsolt (soundZcapa)
Az esten levetítésre kerül Bollók Csaba: Örök harag című filmje, ami Nagy Ildikó Noémi novellájából az MTV Könyveskép sorozatában készült el. (25′)

Godot Irodalmi Estek 2. – TEST, HISZTÉRIA, BETEGSÉG
2008. április 16. REPETASAROK (V. Curia u. 2)
Test, hisztéria, betegség. Pszicho-szóma etűdök. A „Tudományos Performansz” levetítése.
(Borgos Anna, Csabai Márta, Moukhtar Lucia, Szili Katalin)
Női-férfi írás és hisztéria? Akik a testről írnak.
Felolvas: Ladik Katalin és Nemes Z. Márió.
Beszélgetés a performanszról – Ki a beteg és kié a test? (avagy a húsról): Borgos Anna, Bókay Antal, Csabai Márta, Erős Ferenc, Gordon Agáta, Ladik Katalin, Nemes Z. Márió.
Moderátor: Hárs György Péter.

Részlet a perfomanszból: „A hisztériások tisztán »autoplasztikus« mutatványai példaképéül szolgálnak nemcsak az artisták és a színészek testi produkcióinak, hanem azon alkotóművészek munkájának is, akik már nem a saját testükkel, hanem külvilági anyaggal dolgoznak. Ki a beteg és kié a test? A hisztériához kapcsolódó vizuális és gondolati, tudományos és laikus reprezentációkat igyekszünk megragadni, ezen keresztül a test, a nőiség és az orvos-beteg kapcsolat kérdéseit érintve. A hisztéria a huszadik század elején olyan átfogó, szimbolikus fogalommá vált, amelyhez különösen erősen kötődnek társadalmi, morális, esztétikai és nemi képzetek. A hisztéria és a (szexuálisan vagy társadalmilag) deviáns, rebellis női test képe szoros kapcsolatban áll egymással. A tettetés, az álca, a színpadiasság motívuma a hisztéria esszenciálisan „női betegségként” való felfogását erősítette a laikus és a tudományos közvéleményben egyaránt; más elméletek szerint ugyanez a motívum az elrejtés és a megmutatás, az alkalmazkodás és a lázadás közti társadalmi eredetű feszültségeket „testesíti meg”.

Godot Irodalmi Estek 1. – Írás az írásról, avagy miért írunk?
ÁPRILIS 2. (SZERDA) 19.00.REPETASAROK (V. Curia u. 2)

FELOLVASáS:
Szöveg a szövegről, avagy az írás gyönyöre.
BESZéLGETéS:
Milyen belső kényszer miatt alkotunk? Mi készteti az embert a benne élő kreativitás kiélésére?
Felolvas: Bódis Kriszta, Czapáry Veronika, Gerevich András, Pallag Zoltán, Simon Márton
Moderátor: Nagy Gabriella
ZENE a felolvasások közben és után:
dj suefo (tilos) manamana.hu

Hozzászólás